Az európai parlamenti választások óta a közbeszéd fókuszába került a hazai cigánykérdés, és vélhetően ez nem lesz múló divat, hosszabb távon is így marad. Az alábbiakban az üggyel kapcsolatban néhány állítást fogalmazunk meg - bevallottan a vitaindítás, vagy legalábbis az elgondolkodtatás szándékával.
1. A magyar társadalomnak két részhalmaza van, amely képes a biológiai önreprodukcióra, illetve növekedésre: a cigányok és a keresztények. Valószínű tehát, hogy néhány évtized múlva a cigányok és a keresztények nagyobb mértékben meg fogják határozni a magyar társadalom karakterét, mint amilyen mértékben most meghatározzák.
2. Az előbbi állítás súlyát növeli, hogy a két említett részhalmaz - a cigányok és a keresztények - között jelentős átfedés van. A legutóbbi népszámlálás tanúsága szerint a cigányok túlnyomó többsége kereszténynek, s azon belül katolikusnak vallotta magát. Ebből adódóan a magyar katolikus egyház sajátos helyzetben van - sajátos lehetőségekkel és felelősséggel bír - a cigányság ügyében.
3. Az itt élő cigányoknak Magyarország a szülőföldjük, magyarul beszélnek és keresztények. Honfitársaink tehát, s ezért Magyarország lényegesen jobb helyzetben van, mint azok az európai országok, amelyeknek földrajzi, nyelvi, kulturális és vallási értelemben is idegen bevándorlókkal kell megoldaniuk demográfiai és munkaerőpiaci problémáikat.
4. A cigányság erősen hagyománykövető, közösség- és családközpontú kulturális tradícióval rendelkezik. Ezek olyan értékek, amelyekre minden egészséges társadalomnak nagy szüksége van. A magyar társadalom struktúráját súlyosabban rombolják a fogyasztás bűvöletében élő nagyvárosi - mégoly kulturáltnak tűnő - fehér szinglik, mint az esküvőket és keresztelőket nagy felhajtással és hangoskodással ünneplő falusi cigányok.
5. A hagyományos közösségi keretek között élő cigányság jelentős csoportjainak értékrendjéből és életmódjából hiányzik az a - nyugati civilizációra jellemző - szemlélet, amely a rendszeres munkával felhalmozott személyes magántulajdont tekinti a biztonság zálogának. E cigány közösségek szemléletét nem ítélhetjük el, de meg kell értetni velük, hogy tiszteletben kell tartaniuk a többségi fehér társadalom szemléletét, magántulajdonhoz fűződő jogait. Az ennek hiányából származó konfliktusokat mindenképpen meg kell előzni - és ez legalább annyira a cigányok érdeke, mint a fehéreké. A békességet szolgáló jogi, hatósági, rendőrségi intézkedéseket a magyar társadalomnak - cigányoknak és nem cigányoknak - egyöntetűen támogatniuk kell.
A fenti állítások kétségtelenül hordozhatnak ellentmondásokat is, ám valószínűleg mégsem oltják ki egymást, hanem együtt igazak. Nyilvánvaló az is, hogy ezek az állítások nem fedik le a probléma egészét. Egy sajátos nézőpontból fogalmazódtak meg; lehet - és talán érdemes is - vitatni, kiegészíteni őket.
Cimkék: Magyarország, cigány
Nincs hozzászólás.
Milyen Magyarország? Milyenek a magyarok? Gondolatok nemzettudatról, országimázsról.
adó (1), adócsalás (1), út (1), Besenyő Pista (1), bizalom (1), bliccelés (1), Budapest (1), cigány (1), Erdély (1), gazdaság (1), gyümölcs (1), híd (1), hagyomány (1), haladás (1), hülyeség (1), hivatal (1), idegengyűlölet (1), ingatlanadó (1), környezetvédelem (1), közteherviselés (1), király (1), kocsma (1), London (1), lovaglás (1), Mária Út (1), magyar (2), Magyarország (15), magyarság (5), marketing (1), monarchia (1), monarchizmus (1), multikulti (1), nacionalizmus (1), Nagy-Magyarország (1), oktatás (1), országimázs (1), országkép (4), posztmodern (1), sziget (1), szittya (1), szlovák (1), táj (1), tehetség (1), templom (1), turizmus (1), vállalkozó (1), város (1), városközpont (1), zarándok (1), zöldség (1)
© 2008-2022, IGEN