Ne találjuk ki Magyarországot!

A hazai médiának nagy tehetsége van abban, hogy olyan nemzetközi rangsorokat publikáljon, amelyben Magyarország súlyosan le van maradva - ha lehet, nemcsak az élmezőnytől, de a hozzá hasonló helyzetű országoktól is.

Az alkoholizmusról és az öngyilkosságokról szóló statisztikák fölemlegetése a leghálásabb téma, a gazdasági helyzetünkre jellemző paraméterek is bőséges alkalmat adnak az önkínzó búsongásra. De a kedvencek között vannak az oktatási témájú rangsorok is: diadalmasan fedezhetjük fel, hogy már megint gyengébbek vagyunk valamiben: végre kiderült, leendő felnőttjeink már megint tudatlanabbak, életképtelenebbek lettek; legalábbis valami bizonytalan eredetű felmérés szerint.

Az ilyen statisztikák és rangsorok közlése rendszerint valami olyasmit sugall, hogy valamit rosszul csinálunk, tehát nyilván át kell vennünk valami nagy okosságot a listán előrébb szereplőktől. Be kellene vezetnünk valamit (azaz már megint: ki kellene találnunk Magyarországot), különben ki tudja, mi lesz velünk. Ehelyett (már megint) azt javasoljuk: nézzünk körül, és fedezzük fel saját meglévő értékeinket. Mondjuk a fent utolsónak említett oktatás területén is.

Nézzük meg, mi a titka az oly gyakran emlegetett „magyar tehetségnek", nemzetközi hírű tudósaink kétségbevonhatatlan zsenialitásának. Palló Gábor tudományfilozófus vizsgálta alaposabban ezt a kérdéskört. Mint kimutatta, tudósaink nagy többségére jellemző volt, hogy a magas szintű elméleti felkészültséghez igen jó gyakorlati, nemegyszer üzleti képességek párosultak. Sokan közülük képesek voltak arra, hogy egymástól igen különböző tudományterületeken is magas szintű tevékenységet végezzenek. Gyakran a humán (filozófiai, társadalomtudományi, közgazdasági) ismeretek és a reáltudományok (matematika, fizika, biológia) világában is jártasak voltak. A különböző területek képviselői gyakran összejártak, országhatárokon is átívelő baráti hálózatokat, asztaltársaságokat alkottak, ahol a sokszínűség, a problémák sokoldalú megközelítésének módja a mindennapi diskurzus részévé vált. Itt nem vált el élesen a komolyság a játékosságtól, az erkölcsi felelősség és a végső igazságok keresése a humortól, az egészséges kételkedéstől.

Egy olyan országban, amelynek egész történetét meghatározza egyfelől a kulturális hatások sokszínűsége és a genetikai sokféleség, másfelől az identitás ápolása és következetes őrzésére való törekvés - nem ezekre alapozva kellene a tehetséggondozás sajátos magyar modelljét megalkotni? Nem épp ezt a tanulságot hordozza világhírű tudósaink példája? Nem a biztos alapműveltség megadását célzó, az örök értékeket szem előtt tartó, egyúttal a sokszínű hatásokra nyitott oktatási-nevelési módszert kellene előnyben részesíteni? És nem olyan rangsorokban kellene elhelyeznünk magunkat, ami éppen ezeket veszi figyelembe...? Lehet, hogy így kevesebb alkalmunk lenne a búsongásra.

Történelmi okok és jelenbéli tapasztalatok egyaránt magyarázzák, hogy az állam és az állampolgár közötti viszony Magyarországon miért romlott meg végletesen; miért tekinti legyőzendő ellenségnek mindkettő a másikat. Néhány kellemetlen állítás és kíméletlen következtetés - vállalva az egyoldalúság és elhamarkodottság kockázatát.

Tovább

Legalábbis boldogabbak, mint a londoniak. Nyolc elfogult állítás egy angliai utazás után.

Tovább

Rengeteg bajunk származott abból, hogy a külvilággal harcias népnek láttattak bennünket azok, akik akkoriban ki akarták találni Magyarországot. Aligha tudtak volna ennél nagyobb kommunikációs melléfogást elkövetni: tisztelet és elismerés helyett gyűlöletet és félreértéseket idéztek csak fel a dicső szittya múlt gondolatkörének hangoztatásával.

Tovább

Hihetünk egyáltalán abban, hogy vissza lehet még foglalni Nagy-Magyarországot? Hát persze hogy hihetünk. Persze nem úgy, ahogy mondjuk nyolcvan, vagy nyolcszáz évvel ezelőtt foglaltak el területeket. És ez az új Nagy-Magyarország se olyan lesz, mint a nyolcvan, vagy a nyolcszáz évvel ezelőtti. De lesz, vagy legalábbis lehet - majd egyszer. Ha megteszünk bizonyos lépéseket - már most.

Tovább

Végy egy üres telket, építs rá nagy kockaházat. A felszín alatt legyen garázs, a földszinten üzlethelyiségek, fölötte irodák, még följebb lakások. Esetleg építs mellé jókora ablaktalan bevásárló- és szórakoztatóközpontot is. Az egyszeri ingatlanfejlesztő szerint ez a „városközpont" receptje. Holott...

Tovább

Az európai parlamenti választások óta a közbeszéd fókuszába került a hazai cigánykérdés, és vélhetően ez nem lesz múló divat, hosszabb távon is így marad. Az alábbiakban az üggyel kapcsolatban néhány állítást fogalmazunk meg - bevallottan a vitaindítás, vagy legalábbis az elgondolkodtatás szándékával.

Tovább

Miben bízhat a vállalkozó, amikor meginognak a bankok, és csalódást okoznak az államok? Lehet, hogy a magyarok jobban tudják a kérdésre a választ, mint a fejlett nyugati országok polgárai?

Tovább

A magyar nemzetnek király kell, a köztársaság közjogi tákolmánya több mint ingatag. A váltáshoz először is az lenne szükséges, hogy az emberek gondolkodásában következzen be fordulat. Pártalapítás, népszavazás szóba sem jöhet. A hazai monarchista mozgalomról Pánczél Hegedűs János nyilatkozik.

Tovább

Az Óbudai (Hajógyári)-sziget zseniális hely - erre azonnal rájöttem, amikor kisgyerekekkel, kisbicajjal, babakocsival először mentünk ki oda, vagy tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Csak átgördülsz az autóddal a keskeny hídon - ügyelve arra, hogy ne jöjjön szembe valaki, mert két kocsi már nem fér el egymás mellett -, és a forgalmas városból váratlanul átjutsz egy másik világba, ahol ligetes erdőcskékben csavaroghatsz, vadvirágos réteken ücsöröghetsz, kavicsos folyóparton heverészve lesheted a vadkacsákat. S mindezt anélkül, hogy négyméterenként árusokba ütköznél, akik vattacukrot, rágógumit és egyéb ócskaságokat akarnak rád sózni.

Tovább

Az ingatlanadó nem úgy általában igazságtalan, hanem itt és most, Magyarországon. Egy új közteher bevezetésekor nagyon is figyelembe kellene venni a „néplélek" aktuális állapotát. Különösen fontos ezt hangsúlyozni ezekben a napokban, amikor a kormány a jelek szerint elszánta magát az ingatlanadó bevezetésére, az ellenzék pedig sokatmondó hallgatásba burkolózik ebben az ügyben.

Tovább

Hiteles vizsgálatok szerint a Magyarországon árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, azaz gyakorlatilag „helyből" bio minőségűnek tekinthetők. Az importgyümölcsök és -zöldségek esetében lényegesen rosszabb ez az arány.

Tovább

(Forrás: www.mariaut.hu)

A Mária Út - Via Mariæ projekt célja, hogy Közép-Európa vallási értékeit egységes rendszerré szervező spirituális turista útvonal és zarándok útvonal hálózat épüljön ki Magyarországon és Közép-Európában, amely összeköttetést teremt kelet-nyugati irányban az osztrák Mariazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között, valamint észak-déli irányban Częstochowa, Esztergom, Budapest, Máriagyűd és Međugorje között.

Tovább

Besenyő Pista bácsi megmondja, mi a hülyeség. (Például a kőolaj-finomító, hiszen akármennyit finomítják, úgyse lesz finom a kőolaj. A krumpli viszont majdnem finom; nem is kell finomítani, csak főzni egy lábosban.) Most én is megmondom, mi a hülyeség.

Tovább

Hollandia lovasnemzet - derül ki az újságból. Tényleg olyan jó lehet Hollandiában lovagolni? Nem jobb Magyarországon?

Tovább