Ne találjuk ki Magyarországot!

Van egy moldáviai hárfás barátom, Alizbar a művészneve, aki az év egyik felét Kisinyovban (Kisinau) tölti, a másikat Budapesten. Szerelmes a magyar (fő)városba, varázslatosnak tartja, és bár a világ sok városában lépett már fel (Londonban és Párizsban is), sehol sem találta a helyét, csak itt nálunk. Úgy szerzi a zenét, hogy járkál a városban, leül valami padra, előveszi a hárfát (másfél négyzetméteres hangszer!) meg a diktafont, és játék közben nézelődik, figyeli a házakat, a fákat, az embereket és felveszi ami jön. Mindenütt próbálta, de a módszer sehol sem működött, csak Budapesten.

Vajon miért van az, hogy Londonban olyan jól érzem magam?
Talán mert az emberek derűsebbek, udvariasabbak, segítőkészebbek mint itthon?
Szerintem a Budapest vs. London összehasonlítás kicsit sántít. Sok mindent lehetne London javára írni, pl. a tömegközlekedés hatékonyságát, a sok múzeumot, a rengeteg színház és koncert lehetőséget... Szerintem ennyire sötéten látni Londont csak nagyon rossz hangulatban lehet.
Én szeretem a hazámat és nem szeretnék Budapesten kívül élni, de azt hiszem kár lenne Budapestet túlbecsülni. Sajnos sokkal több rosszat lehetne mondani Budapestről, az elmaradottságáról, szörnyű épületeiről mint pl. a Nemzeti (szégyen) Színház(a). Itt szinte semmi nem történt a „rendszerváltás” óta.

Vajon miért van az, hogy Londonban olyan jól érzem magam?
Talán mert az emberek derűsebbek, udvariasabbak, segítőkészebbek mint itthon?
Szerintem a Budapest vs. London összehasonlítás kicsit sántít. Sok mindent lehetne London javára írni, pl. a tömegközlekedés hatékonyságát, a sok múzeumot, a rengeteg színház és koncert lehetőséget... Szerintem ennyire sötéten látni Londont csak nagyon rossz hangulatban lehet.
Én szeretem a hazámat és nem szeretnék Budapesten kívül élni, de azt hiszem kár lenne Budapestet túlbecsülni. Sajnos sokkal több rosszat lehetne mondani Budapestről, az elmaradottságáról, szörnyű épületeiről mint pl. a Nemzeti (szégyen) Színház(a). Itt szinte semmi nem történt a „rendszerváltás” óta.

nikosz 2010. január 15. 15:13:39
Szerintem ezek igen szubjektív élmények, tök normális, ha az ember naponta másként érzi magát a városában, másként veti össze más városokéval. (én pl. voltam Luxemburgban, és bár a történelmi várostól szétestem, a többi része ott is bevándorlóktól, lepattant McDonald's-októl lepett, vártam is, mikor érek haza.)

De ennél fontosabb, hogy szerintem érdemes kerülni a rendszerváltás idézőjelezését. Felesleges, mint a módszerváltásozás, meg a gengszterváltásozás. Nem lehet tagadni a körülöttünk levő politikai rendszer 89/90-es megváltozását - az megtörtént. A változás a személyekben nem történt meg, szerintem te is ezt érzed, erre gondolsz. Pozíciók átmentése, elitcirkuláció helyett elitreprodukció.
Kicsit OFF volt, de ez a különbségtétel szerintem nagyon fontos.